Ismertetése szerint Európának új ötleteken alapuló technológiákra van szüksége, ugyanis kimerülőben vannak a modern gazdaság által alkalmazott technológiák lehetőségei. Ilyen technológiákat főleg az alapkutatások révén lehet remélni, ennek jegyében indította az Európai Unió most zajló VII. kutatás-fejlesztési keretprogramja (2007-2013) az Ideas (Ötletek) elnevezésű specifikus programot, amelyet az Európai Tudományos Tanács (ERC) irányít, és amelynek keretében hét év alatt 7,5 milliárd eurót fordíthatnak az alapötletek finanszírozására.

A program keretében két ösztöndíjrendszert dolgoztak ki – a Starting Grant a fiatal kutatók támogatását célozza, egyenként 1,5 millió eurót biztosítva számukra öt évre, a másik pedig tapasztalt kutatókét, akiknél a maximális támogatás elérheti a 3,5 millió eurót. Az ERC pályázataira az egész világból lehet jelentkezni, mindenki számára elérhetővé tették ezeket az ösztöndíjakat, azzal a feltétellel, hogy a pénzt valamelyik uniós tagországban kell elkölteni. Eddig 1800-an nyertek támogatást.

Mint Kroó Norbert elmondta, a mostani pályázaton a Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett két idegtudományi kutatócsoport (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete) együttesen 5,2 ötmillió eurós támogatást nyert. Freund Tamás kutatócsoportja az érzelmi és motivációs impulzusokat szállító idegpályák hatásmechanizmusát vizsgálja a tanulási és memóriafolyamatokban. Nusser Zoltán akadémikus kutatócsoportja az idegsejtek felszínéről készít kvantitatív molekuláris térképet. A kutatások az idegsejtek, azok szinaptikus kapcsolataik és az általuk létrehozott neuronhálózatok működésének megértéséhez vihetnek közelebb.

Szathmáry Eörs akadémikus, evolúciós biológus, az ELTE egyetemi tanára, aki egy kollégájával közösen pályázott, 2,6 millió eurós támogatást kapott. Topológiával foglalkozik Stipsicz András, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében – sorolta Kroó Norbert. Stipsicz András az idén az MTA elnöke által indított Lendület-program keretében is nyert támogatást, egyben lehetőséget önálló kutatócsoport létrehozására. A tudós három- és négydimenziós terek nyomába „eredt”. A háromdimenziós tér vizsgálata például azért érdekes, mert a részét képező csomók elméletének egyes biológiai kutatásokra is jelentős hatása lehet. „Igen tehetséges kutatóról van szó” – jegyezte meg az akadémikus.

Az ERC pályázatán támogatást nyert két külföldön dolgozó magyar kutató is – Hajdú János fizikus (Uppsala) és Izsvák Zsuzsanna biológus (Berlin). „Negyven körüli a magyar kutatók száma, akik eddig támogatást nyertek az ERC pályázatain. Ez fantasztikus, ha összehasonlítjuk, hogy Lengyelországból mindössze hat kutató volt sikeres, de egyben szomorú is. Ha úgy lennénk ellátva, mint a nyugatiak, akkor sokkal több magyar kutató nyerhetne, de egyszerűen nem lehet összehasonlítani a feltételeket” – fogalmazott Kroó Norbert.