"Az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem. A jogszeretet állhatatosságot, a hazahűséget, a nemzet tiszteletet. Az alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt. Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet" - mondta Sulyok Tamás.

A videóban Sulyok Tamás beszélt a köztársasági elnöki intézmény körül az utóbbi hetekben kialakult helyzetről.

Mint mondta,

az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére, amely természetesen legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára.
"A köztársasági elnök azonban minden esetben a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait, ahogyan egyébként az Országgyűlés és a kormány is. A köztársasági elnök megválasztására, hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében nem változtak, hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az Országgyűlés és a kormány megbízatásának idejétől" - mondta Sulyok Tamás.

Hozzátette, a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlása során együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig ugyanebben a szellemben együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel.

"A közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is. Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti" - jelentette ki az államfő.

Sulyok Tamás elmondta:

a lemondás lehetőségét a személyes élete szempontjaitól függetlenül, felelősen megfontolva arra a meggyőződésre jutott, hogy az nem adna megoldást az előzőek szerinti intézményi konfliktus alkotmányos elvárásoknak megfelelő rendezésére.
Úgy vélte, a kialakult helyzet megoldásában hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, melyet ennek érdekében nemrég kezdeményezett.

"Ugyanakkor szeretném eloszlatni azokat a feltételezéseket, hogy elnöki hatásköreimet eleve a kormány célkitűzéseinek kifejezett akadályozása szándékával gyakorolnám, legyen szó akár konkrétan az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamatról" - emelte ki Sulyok Tamás.

Ezzel kapcsolatban külön is hangsúlyozta, hogy kiemelten tiszteletben tartja a hazánk nemzeti érdekeinek és nemzetközi tekintélyének védelmét szolgáló mindenkori kormányzati törekvéseket.

Ennek megfelelően haladéktalanul aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozásunkat helyreállító törvényt is, ahogy egyébként 2024. március 5-én, a hivatalba lépése napján ugyancsak késleltetés nélkül aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot, aminek ellenjegyzése már régóta húzódott.

Sulyok Tamás bízik az új Országgyűléssel és a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködés kiteljesedésében. Bízik abban is, hogy az erős demokratikus felhatalmazásuk szilárd elkötelezettséggel párosul alkotmányos értékeink és az Európai Unió alapértékeinek tiszteletben tartása iránt.
Magyar Péter a Tisza Párt április 12-i választási győzelme után szólította fel lemondásra mások mellett a köztársasági elnököt. Az érintetteknek május 31-ig szabott határidőt a lemondásra.