Az egy évtizeddel ezelőtti ügyben a főügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott, egy cégcsoport tényleges irányítója elhatározta: jogosulatlanul hazai és uniós támogatást szerez úgy, hogy a cégcsoport üzemeiben működő papírzacskógyártó gépeket valótlanul új beszerzésként tünteti fel, így megfelelnek a pályázati kiírásoknak.

Az elsőrendű vádlott 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére, de a gépek megvásárlása ténylegesen nem állt szándékában. Célja mindegyik esetben a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt. Ennek érdekében a pályázati eljárások során az új gépek beszerzését alátámasztó, valótlan tartalmú árajánlatot, számlát és egyéb okiratokat készített és használt fel.

Így az ügyészség szerint a vádlott összesen mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, amelyből több mint 630 millió forinttal az uniós, csaknem 140 millió forinttal a magyar költségvetést károsította meg.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőrendű vádlottat különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt 3 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, míg egyik társát felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.

A Fővárosi Főügyészség az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben az elsőrendű vádlott büntetését 6 évre súlyosbította és egyben 5 millió forint pénzbüntetésre is ítélte, további három vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.

Két vádlott büntetése másodfokon jogerőre emelkedett - közölte a főügyészség.