és előre gondolkodnak, hogy mik azok a fontos lépések, amikkel megelőzhetik a környezetszennyezést.

Dánia vezető szerepet tölt be a szélenergia felhasználásban, és a közlekedési infrastruktúrájuk is kiváló.

Az első dolog, ami a legtöbb embernek eszébe jut a skandináv országokról az nem más, mint a nagy múltra visszatekintő biciklis kultúra. A legtöbb ember biciklivel közlekedik mindenhova, legyen az egy bevásárlás, egy családi kirándulás, de még egy reggeli munkába menetel is egy hideg, esős napon.
A legtöbben elsősorban nem a környezetvédelem miatt, hanem leginkább a szabad érzés és az egészség megőrzése végett kerékpároznak mindenhova. A nagyvárosokban a cégek óriásplakátokon reklámozzák termékeiket, miközben a biciklivel közlekedő emberekre hívják fel a figyelmet. Ezzel a módszerrel próbálják elérni, hogy minél többen használjanak biciklit a mindennapokban autók helyett, és tisztább, élhetőbb városok alakuljanak ki szerte a világon.

Dániában számtalan újrahasznosító központot hoztak létre, ami nagymértékben elősegíti a környezetvédelmet.
A műanyag vizes palackoktól kezdve a dobozos sörön át a különböző konzerv dobozokig mindent vissza lehet váltani a legtöbb nagy közértben és a szupermarketekben egyaránt. Minden visszaváltott darabért pár korona apró pénzt adnak, ami a környezetvédelmen kívül egy kiváló motiváció, hogy miért vigyék vissza a dobozokat az ott élők. A legtöbb skandináv munkahelyen, mint például a Trendhimnél is nagymértékben figyelnek a környezetvédelemre.
Külön gyűjtik a papírszemetet, az ételmaradékot, a műanyag flakonokat és az üdítős dobozokat egyaránt. Így sokkal könnyebben és hatékonyabban tudják elszállítani a megmaradt hulladékokat a vállalatoktól.

Egy 2015-ben hozott rendelet szerint Dániában semmilyen elektromos autóra sem adót, sem parkoló díjat nem kell fizetni. Ennek hatására egyre többen és többen vesznek elektomos autót, ami nagy százalékban csökkenteni a környezet szennyezését.

A sok pozitív és példamutató környezetvédelmi szokás mellett azonban fontos megemlíteni, hogy Dániában rengeteg ruhaszemetet halmoznak fel az ott élők. Egy egyszerű, pamutból készült pólónak az előállítási költsége 22 korona, ami körülbelül 880 forintnak felel meg. Ez egy elég magas összeg, és azt is fontos tudni, hogy minden egyes dán ember átlagosan 16 kilogramm ruhát használ el egy évben.
A dán környezetvédelmi miniszterelnök szerint mindenki tud olyan lépéseket tenni, amivel védi a környezetét, mint például, hogy igyekszik megfelelő minőségű ruhákat vásárolni, amiket hosszabb ideig lehet hordani, ezzel nem halmozva fel annyi szemetet.
A másik nagyon lényeges dolog, hogy Skandnáviában a lehető legkevesebb területet szeretnék beépíteni az országokból, így a legtöbb autópálya kizárólag kétszer két sávos.

Azon kívül, hogy évek óta a skandináv országok számítanak legboldogabb országoknak a világon, a környezetvédelemre is ugyanakkora hangsúlyt próbálnak fektetni, mint a boldogságukra.