Új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez – összegezte Mártha Imre, az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési (Elmib) Zrt. vezérigazgatója az energetikai ágazat problémáit.

A nemzeti energiastratégia „szép és jó”, csak meg kellene valósítani – fogalmazott. Mártha Imre, s egy hasonlattal jellemezte a helyzetet: olyan, mintha „egy Michelin-csillagos étterem sztárséfje csak a receptet vinné ki az éhes vendégnek”.

Az energetikai ágazat „hibernált” állapotban van: nincsenek nagy erőmű-beruházások, a Mavir lényegében befejezte az átviteli hálózat fejlesztését, és a korábbi évek intenzív beruházásaihoz képest új elemek nem nagyon épülnek. Hiányoznak a feltételek a megújulóenergia-termelő beruházásokhoz is, pedig ezek elengedhetetlenül fontosak lennének az európai uniós vállalások teljesítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez.

Ez utóbbi példájára Mártha Imre elmondta, hogy az Elmibnél három biomasszaerőmű-beruházást terveznek, de úgy tűnik, hogy ebben a kormányzati ciklusban itthon már nem kerül sor egyetlen nagyméretű megújulótermelő berendezés avatására sem a bizonytalan szabályozási környezet miatt. Az új támogatási rendszert, a Metárt a legutóbbi információk szerint csak 2013-ban vezetnék be. Ezek a beruházások éveket vesznek igénybe, és csak biztos jogszabályi környezetben finanszírozhatók. Az Elmib által tervezett három kiserőmű közvetlenül hatvan, közvetve 200-250 embernek adna munkát.

Jelenleg lényegében egyetlen erőműprojekt van a kormány „radarján”, az új paksi blokkok építése. Ennél viszont már mutatkozik a „Bős–Nagymaros szindróma”. A gigaberuházás energetikai szempontból indokolt, de az információk hiánya miatt mára megosztottá vált a politika, s a jelek szerint egyre csökken az atomenergia társadalmi támogatottsága Magyarországon is. Új alapokra helyezett társadalmi párbeszédre lenne szükség: mindenki értse, hogy miért szükséges az atomerőmű és mennyire biztonságosak az új technológiák, máskülönben a projekt Bős–Nagymaros sorsára jut. A szakember hangsúlyozta, hogy a japán fukusimai erőmű katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bővítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését.

A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések már a következő 3-5 évben fizikailag észlelhető problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erőművi üzemzavarok, az áramkimaradások vagy a szünetelő gázszolgáltatás – vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nő az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerűsítések elmaradása miatt. A szakértő szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére „átszivárog” a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják lenyelni a többletköltségeiket.

Mártha Imre az MTI-nek adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy igen rövid az idő a Gazprom orosz céggel az új hosszú távú gázszerződés megkötésére. Egy ilyen szerződés tető alá hozása bonyolult és évekig tart, s nem szabad megfeledkezni arról, hogy az érvényben lévő néhány éven belül lejár. Magyarázatként hozzáfűzte: minél rövidebb idő alatt próbál valaki egy ilyen szerződést megkötni, annál drágábban juthat a termékhez, ez esetben a földgázhoz. A szakember hozzáfűzte: a megállapodás megkötését nem segíti a belföldi gázpiacon is tapasztalható bizonytalanság, illetve a régi és új szereplők „bénultsága”.