Az infláció okozta idei lassulás után jövőre élénkül a közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán ismertetett őszi regionális előrejelzése szerint.

Az európai feltörekvő gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 38 oldalas átfogó helyzetértékelése az idén 2,4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.

A 2023-ra szóló regionális növekedési prognózist a bank 0,2 százalékponttal javította, elsősorban a korábban vártnál valószínűleg gyorsabb idei törökországi és közép-ázsiai növekedési ütemek miatt.

A 2024-re adott friss előrejelzés a májusban kiadott előző becslésnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mindenekelőtt éppen a vártnál gyorsabb idei növekedés jövőre belépő bázishatásai miatt.

Az idei egész éves prognózis azonban már az év elejére becsült teljesítményhez képest is élénkülést jelez: a bank számításai szerint az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2023 első felében 1,7 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi egész évi 3,3 százalékos növekedés után.

Az EBRD szerint az idei első félévi lassulás elsődleges oka az volt, hogy az infláció visszafogta a háztartások vásárlóerejét.

A bank hangsúlyozza, hogy az európai földgázárak az ukrajnai háború kezdete előtti szintekre estek vissza, de még mindig csaknem négyszeresen haladják meg az átlagos amerikai földgázárat.

Az EBRD kiemeli ugyanakkor, hogy ez a szorzó az árkiugrás tetőzése idején 11-szeres volt, bár az azóta végbement jelentős csökkenéssel együtt is meghaladja jelenleg a 2017-2021 között mért átlagos különbséget: abban az időszakban az európai földgázárak 2,6-szer voltak magasabbak az amerikai átlagnál.

A bank adatai szerint a feltörekvő európai gazdaságok 2022 második felében 70 százalékkal kevesebb földgázt importáltak Oroszországból, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, a térség földgázfogyasztása ugyanakkor 2022-2023 telén több mint 20 százalékkal csökkent.

Az európai gáztározók telítettsége idén augusztusban meghaladta a 90 százalékot az öt évre számolt 78 százalékos augusztusi telítettségi áltaggal szemben - hangsúlyozza szerdai elemzésében az EBRD.

Az infláció tavaly október óta lefelé tartó pályán van a bank tevékenységi területének legtöbb gazdaságában: idén júliusban átlagosan 9,7 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztói infláció az EBRD működési térségében a tavaly októberi 17,5 százalékos tetőzés után - áll a londoni bank őszi helyzetértékelésében.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térségben az idén átlagosan 0,5 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

A bank a leggyengébb teljesítmény az észt gazdaságban várja: az előrejelzés szerint Észtországban az idén 1,8 százalékkal csökken, jövőre 2 százalékkal növekszik a GDP-érték.

A magyar gazdaságban az idei év egészének átlagában várt minimális visszaesés után az EBRD 2024-ben már 2,8 százalékos növekedéssel számol.

A jövőre szóló magyar növekedési prognózis a legjobb a közép-európai és a balti térségen belül: az EBRD Litvániában például 1,5 százalékos, Lettországban 2 százalékos, Csehországban 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít 2024-ben.

Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár.

Idei közgyűlésén az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.

Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.