Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője az átadáson arról beszélt, hogy az M44-es gyorsforgalmi út teljes, 125 kilométeres szakaszának építkezésén a különféle munkafolyamatokban, több mint 1500 ember dolgozott, és csaknem 543 milliárd forint hazai költségvetési forrásból épült meg kilenc év alatt.

Mint mondta: a Duna-Tisza közén élőknek rendkívüli ünnep ez a mai nap, hiszen "több mint három évtizede vártak arra, hogy átvágjuk az átadást, átvételt jelképező piros-fehér-zöld szalagot" - fogalmazott, hozzátéve, hogy"az elmúlt közel másfél évtizedben folyamatos a vidék reneszánsza, és a mai nap a vidéki létforma újjászületésének is jelképe lehet" - tette hozzá.

A politikus felidézte, hogy a Magyar Falu Program sokrétű támogatási rendszere, a Falusi Civil Alap, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programja, a Falusi CSOK, a Vidéki Otthonfelújítási Program, a vidékfejlesztési és agrártámogatások, az erdőtelepítési programok, az útfelújítások, a közlekedés fejlesztése, a felzárkózó települések programja, a tanyafejlesztési programok, az uszoda program, a fiatal gazdák támogatása, a birtokfejlesztés, a gépbeszerzés, a digitalizáció, az öntözési rendszerek fejlesztése, a vasútvonalak és a vasúti járművek korszerűsítése, a Felzárkózó települések programja, valamint a falugondnoki rendszer bővítése eredményeként 1200 kistelepülésen indult újra a népesség növekedése - emelte ki, hangsúlyozva, hogy mindezt erősíti az M44-es gyorsforgalmi út is.

Lezsák Sándor véleménye szerint a baloldali közgazdász Mihályi Péter "eszelős", pusztító gondolata, mely szerint "nem kell a falu, az egy középkori csökevény, nem kár érte, hagyni kell pusztulni, sőt elő kell segíteni ezt a folyamatot" ma is uralja a neoliberális ellenzéket.

A politikus rámutatott: a magyar kormány azonban nem akar "szellemfalvakat". Az Országgyűlés kétharmada szerint igenis kell a vonzó létformát biztosító falu, mert a legkisebb településnek is vannak értékei, értékes közössége, van múltja, jelene és jövője - fogalmazott Lezsák Sándor.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint az M44-es gyorsforgalmi út építési munkálatai 2016-ban kezdődtek, majd az első, a Tiszakürt és Kondoros közötti 61 kilométer hosszú szakasz 2019-ben, míg a Kondoros és Békéscsaba közötti 17,6 kilométeres szakasz egy évvel később épült meg.
Az új tiszaugi Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres út 2021-ben, 2024-ben pedig a Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 kilométer hosszú szakasz készült el.

Az M5-ös autópálya és Szentkirály közötti legújabb szakaszon egy kétszer két forgalmi sávos, leállósáv nélküli autóút épült, amely csatlakozik az M44-es autóút Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszához. A beruházásnak köszönhetően összeköttetés valósult meg az M5-ös autópályától, Kecskemét térségétől Békéscsaba felé, ezzel csatlakoztatva a Békés vármegyei várost a gyorsforgalmi úthálózatba.

A fejlesztés az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, hazai forrásból valósult meg. Az M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakasz teljes kivitelezését a Hódút Építő Kft. végezte, amelynek értéke bruttó 185,3 milliárd forint.