Bár a tudós inkább fizikai munkásságáról híres, a kvázikristályok felfedezése mégis kémiai vívmány: az anyag szerkezete ugyanis bizonyos átmenetet képez a kristályos és az amorf szerkezet között.

Shechtman elsőként olvadt fémek - például alumínium és mangán - gyors hűtésével hozta létre az új szerkezetet úgy, hogy a folyadékot hideg felületre fecskendezte. Az így kialakult kristály szerkezete pedig bár tökéletesen rendezett lett, a felépítő formák sohasem ismétlődtek - szemben az összes többi kristállyal, amelyeknek szerkezete ugyanolyan, folyamatosan ismétlődő kis egységekből áll.

Az így létrejött anyag tehát egy addig ismeretlen szerkezettel bírt - erről pedig a tudósok korábban kijelentették, hogy csupán elméletben létezhet, a gyakorlatban azonban sohasem. Shechtman felfedezése így hatalmas vitákat gerjesztett a tudományos világban.

Az izraeli tudóst a díj mellett 10 millió svéd koronával is megjutalmazták. A héten egyébként már csak az irodalmi és a Nobel-békedíj vár gazdára, amelyek kiosztására a következő két napon kerül majd sor.

OrientPress Hírügynökség